A propolisz

(avagy méhszurok) egy gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a kaptár védelmére, a baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Jellemzően ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag. A fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről gyűjtik be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. A fő forrás a fekete nyár rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat. Egyéb növényekről, égerről, tölgyről, napraforgóról, fenyőkről is gyűjtenek.

A méhek akkor gyűjtik a propoliszt, amikor nincs nektárgyűjtő szezon, és amikor a fiatalabb dolgozók az utódokat etetik. Általában dél körül gyűjtik, amikor a hőmérséklet 20 °C-nál magasabb, és a gyanta folyékony.

Propolisz szerepe a kaptárban

A kaptár belsejében állandóan 35 °C körüli a hőmérséklet, magas a páratartalom, és nagy tömegben találhatók rovarok, ezért a körülmények ideálisak a különféle kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák számára. A propoliszt a méhek építőanyagként, szigetelésként, védelmi célokra, ragasztóként használják. Propolisszal tömik be a réseket és repedéseket, hogy a kaptár hermetikusan zárt maradjon. A 6 mm-nél nagyobb rések betömésére viaszt használnak. A méhek a propolisszal javítják a lép hibáit.

Az egész kas, kaptár belső felületét bekenik vele, hogy megakadályozzák a penészedést. Minden felületet, az új lépeket is bevonják ezzel az anyaggal, hogy így sterilizálják őket. Bevonják azokat a kis rovarokat, amelyek betévedtek a kaptárba, ezzel bebalzsamozzák őket, így nem indulnak bomlásnak. A propolisz a közösségi immunrendszer része.

Összetétele:

20 °C-on és fölötte a propolisz ragadós és gyúrható; hidegben megkeményedik. Színe többnyire barna, de lehet sárga, zöld, piros, fekete vagy fehér is, attól függően, hogy milyen növényről gyűjtötték.
A propolisz összetétele kaptáronként, területenként és szezononként változik attól függően, hogy a méhek milyen jellegű gyantát találtak az adott területen. Európában nyírek, nyárak, bükkök, égerek, fenyők, vadgesztenye, szilfa és napraforgó adja a gyantát. A legtöbb gyantát ősszel gyűjtik. Egy méhcsalád 50-500 g propoliszt tud adni.

A propolisz kb. 200 féle anyag keveréke. Főbb komponensei: gyanták, balzsamok (50-60%), viaszok (10-30%), illóolajok (8-10%), valamint virágpor, vitaminok, nyomelemek. Mindig találhatók benne zsíroldékony acaricidok, amelyek természetes védőszerek a kártevők ellen.

Legfontosabb hatóanyagai a flavonoidok. További fontos hatóanyagok: kalkonok, terpének, fenolok és észtereik, poliszacharidok, vitaminok (B1, B2, B6, C, E), aminosavak, enzimek, ásványi elemek (K, Na, Mg, Al, P, Si, Va, Co, S, N, Zn). Bizonyítottan tartalmaz ferulasavat, amitől baktériumölő és baktériumfejlődést gátló hatású (külsőleges felhasználás esetén).

Tinktúra: (alkoholos) Sötétbarna színű, mézes-alkoholos illatú és ízű folyadék
Kivonat: (alkoholmentes) Sötétbarna színű, mézes illatú és ízű folyadék

Adagolási javaslat:

Belsőleg 20%-os tinktúra esetén testsúlytól függően naponta 60-90 csepp. (3 x 20-30csepp) étkezős előtt. Limonádéba, vízbe, kockacukorra, teába vagy egy kanál mézre csepegtessük. Fogyasztása nemcsak kellemes, üdítő érzetet kelt, hanem hasznos is.
Külsőleg hígítás nélkül (pl.: csípésre, kisebb sebek környékére). Teszik tablettákba, krémekbe is.

A propolisz hatása

A propolisz gyógyhatását az emberiség több ezer éve ismeri. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható. Sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, antibiotikus összetevőket tartalmaz. A népi és a természetgyógyászat már évezredek óta használja.

Az ókori Egyiptomban balzsamozáshoz használták. A méhcsaládban számtalan méhecske él együtt, nincs a világon olyan nagy állattenyészet, ahol annyi állat élne együtt, mint egy méhkaptárban, mégis ritkák a járványok, mert a propolisz megvédi őket a káros mikroorganizmusoktól.

Egyes források szerint általános jó hatással van sejtjeinkre. Kisérletek bizonyítják, hogy véd a szabad gyököktől, aminek köszönhetően öregedést gátló, regeneráló, tisztító hatása van. Továbbá baktérium, gomba- és vírusellenes hatású. Gátolja a rák növekedését. A természetes bélflórát nem károsítja. Ellenjavallata nincs. Használata csak propolisz-allergiásokra veszélyes.

Mire ajánlott?

• Külsőleg használható
  • nehezen gyógyuló sebek,
  • nyálkahártya- és bőrgyulladások kezelésére,
  • horzsolásokra, vágásokra,
  • más bőrproblémákra,
  • ízületi fájdalmakra és gyulladásokra,
  • erős hámgyógyító hatása van.
• Belsőleg
  • légúti betegségekre,
  • húgyutak fertőzéseire,
  • a prosztata- és a fültőmirigy gyulladásai ellen is sikerrel alkalmazzák.
  • A hajszálérrendszerre értágító, vérnyomásszabályzó,
  • a baktériumok-szaporodását gátló,
  • frissítő hatása van.
  • Antioxidáns

További hatások

Rendszeres fogyasztása az általános ellenálló képességet magas szinten tartja. Torokfájás, meghűlés esetén tinktúrás meleg vízzel naponta többször gargalizáljunk. A szájban lévő sebeket ecsetelhetjük is. A vastagbél rákos sejtjeinek növekedését gátolhatja. Elmulasztja az égett sebek gyulladását. Antioxidáns, az oxidatív stressz ellen hat. Ezt a prelines flavonoidtartalommal magyarázzák. Vizes és az alkoholos oldata és kivonata is hatásos mind a gram-pozitív, mind a gram-negatív baktériumok ellen. A rhinovírusok és a herpeszvírusok elleni hatást is kimutatták. Növekedésükben gátolja a bőrgombákat és a candida albicans gombát.

Az állatkísérletek szerint mind a baktériumok, mind a gombák, mind a vírusok ellen hat. A legtöbb hatást a flavonoidoknak tulajdonítják. Az antibiotikus hatást a pinocembrin és galangin, az antimiotikust a pinocembrin és a kávésavészter fejti ki. Mikrobaellenes tulajdonsága miatt megelőzi a fogszuvasodást és más szájbetegségeket; ezt már klinikailag is tesztelték.